Enyhén szólva, kicsit hanyagoltam az írást. Nem azért, mert nem történt velem semmi, hanem pont az ellenkezője. Hihetetlen nehéz az embernek a napi dolgok mellett még összefoglalni, hogy mi minden történik vele.
Most két dolog miatt vágtam bele újra. Az egyik, hogy megkeresett Radányi Orsi az Etyeki Sörmanufaktúra tulajdonosa, hogy szedjük össze magunkat, és a nőket a sör körül, mert csak kellene ezt folytatni, érzi ő is, hogy számos hölgyet érdekel a sör, és az ehhez kapcsolódó ismeretek. Belevágtunk az ötletelésbe, kezdtük ezt egy közös ebéddel, Orsi megmutatta a csoda üzemét Etyeken, és megbeszéltük, hogy most tényleg nem hagyjuk abba. Valahogy csak sikerül azt az időt az írásra összehoznunk. Mostantól Orsi bejegyzéseit is olvashatjátok a blogon. Áprilisban pedig egy közös sörvacsorával készülünk a Jardinette kertvendéglőben, melynek címe ugyancsak: NŐK A SÖR KÖRÜL.
Tényleg nem egyszerű, az elmúlt egy hétben a munkám mellett a következők történtek:
Kezdjük ott, hogy az év elején felkért a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének /továbbiakban KSE/ elnöke-Gyenge Zsolt-, hogy átvenném-e a KSE Nemzetközi sörverseny előkészületeit és a verseny lebonyolítását, ami évente kerül Magyarországon megrendezésre. Először dobtam egy hátast, hogy most ez tényleg, kell ez nekem??? Aztán végiggondoltam, hogy milyen feltételekkel tudom ezt a munkát elvégezni. Zsolttal átbeszéltük, majd belevágtam. Egy dologban biztos voltam, hogy a bírák, akik eddig papíron dolgoztak, megszüntetem. Ugyanis sem türelmem, de legfőképpen az idejétmúlt papír alapú feldolgozásnak a digitalizált világban semmi keresnivalója. Tavaly már ráadásul kb. 280 tételt bíráltunk. Egy bírálói panel hét főből állt, és ha jól emlékszem hét, nyolc panel működött. Szóval ez több ezer adat összesítését jelenti, amit nem vagyok hajlandó kézzel bepötyögni egy Excelbe. Minden tiszteletem Arany Józsefé, aki ezt eddig bevállalta. Tehát szükségem volt egy programozóra, aki ebben segít. Szerencsémre, anno az egyetemen a sörtanszéken volt egy srác, aki mellesleg az ELTE informatika karán tanár. Pataki Norbi annyi diplomával rendelkezik, hogy alig bírta kézben behozni, mikor az iskolában a korábbi diplomáinkat le kellett adni. Neki van a legcsinosabb sörös nyakkendője, amit az államvizsgánkon szerintem a tanárok elbűvölésére vett fel. A mély dekoltázs neki nem állt volna annyira jól. Norbi gyakorlatilag mindenhez ért, irtó jófej, és sok szakmai gyakorlaton vettünk részt, azaz sok közös sörözésen vagyunk túl. Megkértem, hogy segítsen nekem, és ő természetesen azt mondta, hogy “megoldjuk”. Azóta Kis Dávid, aki Norbi tanítványa, de már szintén tanít, illetve Hegyesné Dr. Vecseri Beáta a sörtanszék vezetője, aki nyugdíjas, és azt gondoltam, hogy ráér bőven-vagyis nem, mert szerintem azóta többet hívják szakérteni- , dolgozunk az új sörbíra programon. Szépen haladunk, jó lesz!
Kicsit nagyképű szerintem, a sörbíra képzés elnevezés még a jelenlegi állapotában, de végső soron az a cél, hogy minél több képzett sörbíránk legyen. Mivel ez egy két alkalmas tréning, ami egy bevezető a sörbírák világába, azért nyilván egy kezdő sörkóstoló, aki elvégez egy ilyen képzést, még nem hívja magát képzett sörbírának, ezért ennek értelmében még papírt sem kap róla. Amúgy tervezzük, hogy ezt tovább fejlesztjük. Idén, a múlt hétvégén tartottuk az elsőt, szombaton, 80 résztvevővel. Nagyon örülök, hogy ennyien érdeklődnek.
Így bírálunk sört. Fotó: Orsi
Kicsit leamortizálódtam a nap végére, de fantasztikus napom volt. Kezdtem úgy, hogy a három gyerekkel egyedül voltam már napok óta, Apa aznap Fehérvárcsurgón tartott előadást, így semmit sem tudtam rá aznap számítani. Szombat hajnalban kipostit-eltem az egész lakást a gyerekeknek, mert mindenkinek fontos dolga volt aznap. Kikészítettem a bérleteket, uzsikat, ruhákat, az extra felszereléseket, a nyomkövető órákat beizzítottam, majd összekaptam magam is. Szegény kölköknek egyedül kellett mindenhova megérkezni, mert én reggel fél kilenckor indultam az egyetemre. Tíztől tartottam egy bevezető érzékszervi tréning előadást, majd a tanárnő /Hegyesné Dr. Vecseri Beáta/néhány alap sörfajtáról tartott előadást, miközben kóstolták a bíra jelöltek a söröket. Megismerkedtek a bírálói lappal, hogyan kell ezeket kitölteni, és minek kell rajta szerepelnie. Amúgy, jelenleg közel 150 sörfajtát tartunk nyilván, de ezek évről évre bővülnek. Ezeknek a söröknek a gyűjteménye a BJCP /Beer Judge Certification Program/ “kézikönyv”. Egykor végeztem az egyetemen, rohantam Peti fiamért, akinek a suliban néptánc gálája volt. A facebook közvetítésnek hála, láttam a szereplésüket. Majd háromra beestünk a Stefánia Palotába, ahol Pali fiamnak a félévi tánc vizsgaelőadása volt, aminek az első felvonását tudtam csak megnézni, mert négykor a Táncművészeti Egyetemen kezdődött Dorka lányom előadása, amiről nem maradhattam le, mert egyben elballagtak. Ide már Apa is becsatlakozott, majd visszarohantam Paliért a Stefániára, és hazadobtuk a fiúkat. Dorka jófej osztályfőnöke felajánlotta, miután látta, hogy kicsit szét vagyunk csúszva, hogy hazaviszi Dorkát a bulijuk után, mi pedig Apával megérkeztünk aznapi utolsó helyszínünkre a Kis Kapucinus ötödik szülinapjára. Elképesztő, hogy már öt éve…. . Annyira fáradt voltam, hogy sörözni sem tudtam nagyon, de Posta Viktor barátom -házisörfőző- milk stoutját megkóstoltam, amit hozott ajiba. Nagyon finom krémes, be kell vallanom, az övé jobb lett mint az enyém. Aztán vettem neki egy tombolát, mire ő felajánlotta, hogy ha nyer akkor elfelezzük. Mondom neki, ha a tévéd nyered, ami a főnyeremény, akkor hogy felezünk??? Erre megnyerte…
5 éves a KIS KAPUCINUS. Boldog szülinapot!
Vasárnap pedig próbáltuk kipihenni azt a sok mindent, megnéztem még ötvenszer videón, hogy Pali mennyit fejlődött, ami számomra teljesen hihetetlen, hogy a Madách Tánciskola tanárai mit tudnak egy kezét lábát összekeverő gyerekből kihozni. Hogy tudták ezt a gyereket szteppelni megtanítani? És nem csak eltáncolta, hanem előadta. Próbálom feldolgozni, hogy a lányom mit alakított a Greaz-ben, mert megint egy új arcát mutatta meg. És nem is értem, hogy mikor lett belőle nőci, mert már nem egy kislány táncolt a színpadon. És azt sem tudtam, hogy Peti ilyen jól néptáncol, mert, azt tudtam, hogy heti egyszer jár, de azt nem, hogy ilyen komolyan veszi.
Jókat bőgtem, szétpuszilgattam őket, és feltöltöttem magam egy csomó energiával, mert izgalmas hétnek nézünk elébe.
A hét a TIHANYI LEVENDULÁS SÖRRŐL SZÓL, fejlesztünk, fejlesztünk, meg még egy kicsit fejlesztünk, miközben elkészül az új főzőházam felújítása. Jupiiii
Szép hetet mindenkinek!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: