Nos, az egy dolog, hogy hogyan kerültem a fehér gumicsizmába a sörfőző/cefréző/ üst mellé, de mi vezetett odáig, hogy ezt le is jegyezzem. Az elmúlt jó pár évben magamba szívtam a szakma sok hasznos tudását, főzögettem ezt azt, (ilyenkor sörökre gondolok, nem tökfőzelékre) és annyi vicces dolog történt velem az üzemben, meg akörül, hogy most már nem csak a barátaimnak sztorizgatnék róluk, hanem kitálalnám a nagy nyilvánosság előtt is. Egyre gyakrabban hívnak egyre több rendezvényre, bemutatóra,de az a pár óra amit ott töltök nem elegendő, hogy azt a rengeteg dolgot, ami a sör körül forog, elmeséljem. Nagyon kemény, de a sörről egyszer 5-6 órát beszéltem egyhuzamban és nem vettem észre, hogy elrepült az idő. És végighallgattak! Azért is gondoltam, hogy el kellene indítani ezt a blogot, mert aki újonnan megismer, mindig rácsodálkozik, hogy tényleg sörfőző a szakmám. És igen, diplomás sörfőző mester és szaktanácsadó vagyok, a Sör és Szeszipari Tanszéken végeztem a volt Corvinus Egyetem élelmiszertudományi karán. Mellesleg pedig a saját sörfőzdémben kavarok, erjesztek, ászokolok, és komoly érzékszervi minősítéseket végzek, azaz sörözöm. (Így bájdevéj zárójelben megjegyzem, három gyerekes családanya vagyok.) Aztán azért is gondoltam, hogy írjak a sörről mint nő, mert rengeteg tévhit forog a sör körül, meg a körül, hogy a sör nem csajos, nem nőies ital, meg, hogy azt a pasik vedelik, meg sört inni nem olyan menő, mint bort inni. A sörtől meghízol, meg megannyi hülyeség kering a drága söröcske körül, amit most már személyes sértésnek veszek. Persze mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy mit iszik, de ne degradáljuk már le a sört azért, mert nem magyar találmány, vagy mert a magyar ember boros népség. Szó lesz az alapanyagokról, mert még mindig nem tiszta, hogy miből készül a sör. Egyszer megkérdezték tőlem-egy pasi!-, hogy a sörben van víz? Illetve, hogy igaz-e, hogy vizezik a sört? Nos, igen a sör egyik alapanyaga a víz, mi több a sör 93%-a víz. Ennyit a vizezésről.
Nem véletlen, hogy a mai napon teszem nyilvánossá a bejegyzésemet. Mint említettem, már jó ideje érik bennem a gondolat. De valahogy hiányzott az a bizonyos löket. Meg az is, hogy igazából fogalmam sem volt, hogy hogyan kell nekiállni blogolni. Ezért pár hete beiratkoztam Bihari Viki blogprof. iskolájába, hogy segítsen már rajtam. Kb. 20 perc alatt helyre rakott. Sok hasznos instrukcióval lettem gazdagabb. Hihetetlen, hogy mennyit változik a virtuális tér, miközben én sörözgetek. Viku azonnal a Cafeblog-ra irányított, hogy itt a helyem. Aztán csak nem indultam el… De -mivel nincsenek véletlenek- egyszer csak csörgött a telefonom, és a NLCafe-tól kerestek. Velem szeretett volna Szarka Nóra újságíró interjút készíteni. Nóra örült, hogy náluk fogok blogolni, én meg az interjúnak, mert ezzel még könnyebben tudok bemutatkozni. Ezt az egész “hogy lettem sörfőző?” sztorit azt hiszem, most mondtam el utoljára, mert már nagyon unom. Az elmúlt pár évben úgy ezerszer meséltem el. Aki megint megkérdezi, annak egyszerűen elküldöm a linket.( http://www.nlcafe.hu/gasztro/20161209/sor-kezmuves-noi-sorfozo/) A jövő hét is izgalmasnak ígérkezik, egy főző műsor vendége leszek. Még sosem forgattam stúdióban. Természetesen sörrel főzünk! Erről majd később beszámolok.
Addig is, aki nem szereti a sört, vegyen a kedvemért egy világos búzát. Az kezdésnek megfelelő, mert könnyű, nem túl keserű, könnyen csúszik, finom banános az illata. Ha az üveg alján valami szürke lerakódást találsz, ne ijedj meg! Ez az élesztő! Mielőtt teljesen kiöntöd az üvegből, a végét a lerakódást picit keverd össze, és öntsd ki szintén a poharadba. A búza sörök élesztője nagyon finom, ez ad egy plusz ízt a sörnek. Szóval: 1.lecke: A búza sört élesztővel együtt öntjük a pohárba. 2.lecke: Én jól odacsapatom a pohár falához, ettől jól felhabzik. Ezt azért teszem, mert a széndioxid még jobban felhozza az aromákat. Amúgy a búza sört 5 percig csapolják jobb helyeken. A poharat leteszik a pultra, nem döntögetik meg a csap alatt. Fentről elkezdik csapolni, így jól felhabzik, majd várnak míg leülepszik a hab, majd ismét rá csapolnak. Ezt háromszor játsszák el, és kész a frissen, illatosan csapolt söröcskénk. Az üvegessel ezt ugyanígy játszom el otthon. 3.lecke: A citromkarika nem feltétlen kell, sőt, mert egy rendes búzasörnek alapból van egy enyhén citrusos beütése.
Éljenek a búza sörök kezdőknek! Egészségetekre!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: